Baka András köztársasági elnök pénteken megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a politikusok vagyongyarapodási vizsgálatának szabályait rögzítő, a közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását szolgáló egyes intézkedésekről szóló törvényt.
Baka András ismét él államfői alkotmányos vétójogával, így a parlamentnek újra kell tárgyalnia a képviselők vagyonosodását ellenőrző jogszabályt. A döntésről a Sándor-palota adott tájékoztatást a hivatalos Facebook-oldalán.
A jogszabály a kormányzat azon törekvésébe illeszkedik, amely a közéleti szereplők vagyoni helyzetének szigorúbb ellenőrzését és a közpénzek átláthatóságát célozza. Az államfő azonban nem írta alá az elfogadott szöveget, így a parlamentnek ismét napirendre kell tűznie és újra meg kell tárgyalnia a törvénytervezetet.
A mostani lépés nem előzmény nélküli Baka András államfői tevékenységében. A köztársasági elnök ugyanis az elmúlt hetekben többször is élt alkotmányos vétójogával. Mindössze néhány nappal korábban, november 9-én az állami vagyon védelméről szóló törvényt sem látta el kézjegyével. Akkor előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól a jogszabály miatt. Döntésében többek között a zártkörű befektetési alapok kezelőváltására vonatkozó visszamenőleges hatályú szabályokat kifogásolta.
Emellett szeptember végén az egészségügyi szakmai kamarákról és a kötelező kamarai tagság visszaállításáról szóló törvénymódosítást is visszaküldte a parlamentnek. Akkor a szakmai szervezetek autonómiájának védelmére és a tisztségviselő-választás korlátozására hivatkozva kérte a jogszabály újragondolását. A sorozatos visszaküldések jól jelzik, hogy az augusztusban hivatalba lépett államfő szigorú alkotmányossági és jogállamisági szűrőt alkalmaz a törvényhozás munkájával szemben. A visszaküldés azt jelenti, hogy az Országgyűlésnek ismét napirendre kell tűznie és újra meg kell tárgyalnia az elfogadott szöveget. Az államfő kifogásainak megvitatása után a képviselőknek ismét szavazniuk kell a javaslatról, mielőtt az hatályba léphetne. Ha a parlament változatlan formában fogadja el újra a törvényt, a köztársasági elnöknek már alá kell írnia azt.
A jogszabálytervezet célja eredetileg az volt, hogy szigorúbb átláthatósági szabályokat és hatékonyabb ellenőrzési mechanizmusokat vezessen be a közéleti szereplők vagyoni helyzetének vizsgálatára. Az ellenzéki és szakmai viták kereszttüzében álló előterjesztés sorsa így a következő parlamenti ülésszakon dől majd el véglegesen.
A cikk forrása MTI, további részletek az Infostart.hu oldalon elérhető.
